Eurázsiai Hiúz

(Lynx lynx)

Elterjedés, élőhely: A hiúz elterjedési területe egykor az északi félteke szárazföldjeinek tekintélyes hányadát magába foglalta, manapság Ázsia bizonyos területein, Alaszkában, Kanadában és az USA nyugati területein, valamint Európában honos, de a legtöbb területen ritka, gyér az állománya. A Magyarország területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti (Lynx lynx carpathica) alfajba tartoznak. Kárpáti hiúzok határainkon kívül Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Albánia erdőségeiben is élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőségeket kedveli, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt.

Ázsiai elterjedésű faj. Európa nagy részéről kipusztult, csak szigetszerűen él.(Skandinávia, Balkán, Kárpátok, Alpok)

Az európai állomány 3000-4000–re becsülhető. Magányos állat. Vadászatban éles látása is segíti. Zsákmányát mindig lesből, lerohanásból szerzi. Naponta 1-1, 5 kg húst fogyaszt el.

Párzási időszak: Február-márciusra tehető. A nőstény április-június (9-10 hét vemhességi idő) között általában 2-3 kölyköt fial. Kezdetben 240-300 gramm súlyúak a kismacskák, szemük 16 naposan nyílik ki. A kölykök 2-3 hónapig szopnak, és kb. fél évig anyjuk mellett, maradnak, együtt járnak vadászni. Élettartam 14-17 év a vadonban. Helyből 2 m magasra is képes ugrani. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.

Testsúly, leírás: 14-36, 5 kg, Kárpátokban 25 kg. A hiúz testhossza 1 m, s további 15 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt, amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek.

Táplálék: Élőhelytől függően: havasi-, mezei nyúl, rágcsálók, kistestű patások (főként őzek), madarak. Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.

Nyári bundája vörösesbarna, téli szürkés árnyalatú. A foltosság tájanként változik. Háromszögletű fül végén szőrpamacs található.

Érdekességek: Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. A spanyol hiúznak (L. L. pardina) például csak egy maroknyi állománya maradt fenn a Coto Dońana Nemzeti Parkban. Megritkulásának nemcsak a vadászat volt az oka, hanem az is, hogy egyre kevesebb a háborítatlan erdőségek száma, ahol a hiúzok meghúzhatnák magukat. A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik.