Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend:
párosujjú patások (Artiodactyla); család:
tevefélék (Camelidae)
Leírás:
A kétpúpú teve egészen közismert állat,
még azok is jól ismerik, akiknek különben alig van némi fogalmuk az állatok
világáról. A kétpúpú teve testhossza eléri a 3,5,
vállmagassága pedig a 2,1 m-t, testtömege pedig akár 690 kg is lehet. Testét
télen sűrű, tömött szőrzet borítja, amelynek nagy részét tavasszal levedli, s az nagy csomókban foszlik le róla. A szőrzet színe a
háziasítás miatt sokféle lehet, léteznek világos-sárgás-homokszínű,
de sötétbarna, csokoládébarna színű tevék. A hím állatok, amelyeket csődöröknek
szokás nevezni, általában sötétebbek a tevekancáknál.
Elterjedés,
élőhely: Vadon élő kétpúpú
tevéből ma már alig találni 300-500 példányt. Ez a csekély populáció Kína és
Mongólia határvidékén él. Sokkal több kétpúpú teve áll az ember szolgálatában,
s mivel ezek az állatok már nemzedékek óta az embert szolgálják,
domesztikálódtak, azaz ma már kissé különböznek vad őseiktől, még ha nem is
olyan mértékben, mint például a szarvasmarha a már kihalt őstuloktól.
Háziállatként jóformán egész Ázsiában tartanak kétpúpú tevéket, talán csak a
kontinens déli, délkeleti vidékein nem találkozhatunk velük. Különösen a száraz
kontinentális klímához alkalmazkodott, ezért főleg Ázsia belső területein veszi
nagy hasznát az ember.
Életmód, táplálkozás: Mindenekelőtt rendkívül igénytelen állat, messzemenően alkalmazkodott a mostoha körülményekhez. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy viszonylag silányabb táplálékkal is beéri (például sótűrő növényekkel), de legfőképpen abban, hogy hosszú ideig képes nélkülözni az ivóvizet.
Szaporodás, egyedfejlődés: A tevék vemhességi ideje eléggé hosszú: 440 nap, ami jóval több, mint egy esztendő. Egyszerre általában csak egy tevecsikó születik, s hosszú időbe telik, mire teljesen kifejlődik. Csak ötéves korukra válnak teljesen kifejletté.
Érdekességek: Még ma is elég sokan hiszik el azt a koholmányt, hogy a teve vizet tárol a púpjában, s ezért bírja oly sokáig ivóvíz nélkül. A valóságban a teve púpjában nem víz, hanem zsírszövet van, amelyet bőség idején elraktároz, ínséges időben pedig lebontja. A zsírok biológiai lebontásakor nemcsak energia keletkezik, hanem melléktermékként víz is, s ebből az állat tudja fedezni vízszükségletét. Sokkal hatékonyabb a raktározás, mint folyékony víz formájában, ráadásul a zsírral tömött púp hőszigetel is, ami nagy előny a kontinentális sivatagokban, ahol a felülről tűző nap heve elől nemigen van hova elrejtőzni.