A selyemmajom

A selyemmajom mindig is népszerű volt. Valamikor divat volt a kis házimajomnak kalapot, kabátot csináltatni. A kis kedvencek séta közben a gazdájuk vállán üldögéltek.

Selyemmajom, a főemlősök rendjébe, a karmos ujjúak csoportjába és a hapalidák családjába tartozó majom nem.

Apró fürge, dél-amerikai, selyemszerű szőrrel fedett, lompos farkú állatocskák; hüvelykujjuk nem ellentehető. Minden ujjukon karom van, kivévén a hátsó végtagok hüvelykét, melyen lapos köröm van. Kezét kampóként használja. Farkuk fogódzásra nem alkalmas, hanem egyensúlyozik vele. Zápfogaik hegyesek. Fákon élnek, gyümölccsel, tojásokkal és rovarokkal táplálkoznak. Egyszerre 2-3 kölykük van, melyek egér méretűek. Az első hetekben, anyja hordja magával, később a hím veszi pártfogásába. Egyes fajait az állatkertekben gyakran lehet látni. Ilyenek: uistiti v. sahai, v. selyemmajom (H. Jacchus L:) Mókusnagyságú, szürkésbarna színű szőrrel, élénk, fehér színű hajcsomókkal. Farka testénél hosszabb, barna, fehér gyűrűkkel. Bahia környékén a 14-17. déli szélességi fokok közti erdőkben él, hol csalogató füttyükről könnyen felismerhetőek. Könnyen megszelídül és azután is nagyon barátkozóak lesznek

. 9.c II.csop.