Kapcsolattartó: Feketű Béla
E-mail: feketu.bela@moravarosi.hu
Telefon: 62/551-541
A megosztani kívánt jó gyakorlatok bemutatása
Élménypedagógia a közösségfejlesztésben
Az élménypedagógia lényege, hogy közvetlenül összeköti az élményt a tanulással. Az általunk kidolgozott élménynap esetében az iskolapszichológus és egy érdeklődő kolléga képezte magát, majd valósította meg az egész tanévre kidolgozott módszert, melynek során minden osztálynak a tanév során legalább egyszer lehetősége van részt venni a 6 órás élménypedagógiai foglalkozáson. A foglalkozások általában négy blokkból állnak, eltérő célokkal:
1. Köszöntő a körben – ismerkedés másképp (beköszönő kör: a résztvevők, bemutatkoznak és elmondják, milyen érzésekkel, igényekkel jöttek a foglalkozásra; ejtőernyő: gyakorlatok a színes pedagógiai-ejtőernyővel (jégtörő gyakorlat); névvámpír: névtanulás (ismerkedés)
2. Alcatraz (Kard és pajzs (jégtörő); Alcatraz – Kommunikáció, kooperáció, konfliktusmegoldás gyakorlat; Nonverbális visszajelzés plüssök segítségével); Verbális visszajelzés (élmények megosztása, tapasztalatok tanulságok megfogalmazása)
3. Jedi és a vízvezeték-szerelő mester (Jedi lovagok: jégtörő és szabálykövetés fejlesztése; Mire lehet használni még? Kreativitásfejlesztés; Vízvezeték-szerelés, a forrástól a városi ivóvíz-gyűjtőig. Kooperáció fejlesztés; Nonverbális visszajelzés plüssök segítségével; Verbális visszajelzés (élmények megosztása, tapasztalatok tanulságok megfogalmazása)
4. Játszunk sárkányost! Mi volt ez? (Sárkány-Hercegnő-Királyfi (jégtörő gyakorlat); A foglalkozás értékelése, nonverbálisan plüssökkel; A foglalkozás értékelése, verbálisan. “Mit tanultam, ma?”)
A foglalkozás közben több folyamat is zajlik: hatásmérés – megbeszélések, tesztek, attitűdskála alkalmazása; egy foglalkozás (egymáshoz való viszony) vagy foglalkozás sorozat (énkép, jövőkép, iskolához való viszony, felelősségvállalás) megvalósítása; mérjük a foglalkozások rövidtávú és hosszú távú hatását. Jelenleg 45 különböző feladat áll a trénerek rendelkezésére, ebből kombinálható össze az adott nap programja az egyéni igények szerint. Közel 250 megtartott élménynap tapasztalata alapozza meg a sikeres jó gyakorlatot.
Töprengő szoba
Edward E. Ford 1994-ben vezette be először egy Phoenix-i iskolában, Arizónában, innen ered a neve Arizona szoba. Mi a saját intézményünkre adaptálva Töprengő szobának neveztük. A Töprengő program alapelvei minden tanteremben kifüggesztésre kerülnek: 1. Minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz. 2. Minden pedagógusnak joga van a zavartalan tanításhoz. 3. Mások jogait tiszteletben tartom. A Töprengő szoba az a szoba, ahol a tanulókat a tanítás ideje alatt higgadtan, nyugodtan fogadja az ügyeletes pedagógus vagy segítő. Egyszerű berendezésű helyiség, csak asztalok és székek vannak benne. A falakon a program alapelvei, az ajtón a szoba rendjének szabályzata olvasható. Az ügyeletet ellátó pedagógusok fő feladata, hogy higgadtan, nyugodtan átbeszéli a tanulóval, hogy milyen okok miatt került a szobába, miért küldte őt oda az órát tartó pedagógus. A beszélgetés során eldönti, hogy a tanuló a következő tanórán való részvételre alkalmas, képes-e. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy további beszélgetés szükséges, akkor maximum még egy órára a szobában tarthatja a tanulót, illetve továbbküldheti az iskola szociális munkásaihoz, pszichológusához. A szobában csak tanórán tartózkodnak mind a tanulók, mind a pedagógusok.
Ha a tanítási órát megzavarja magatartásával egy tanuló (vagy egy csoport) a pedagógus a rendzavaró tanulót megkérdezi, hogy tud-e a továbbiakban a kifüggesztett 3 alapelv figyelembe vételével részt venni a tanórán. Amennyiben igen, folytatódik a tanóra. Amennyiben a válasz nem, akkor a tanár dönthet Töprengő szobába való küldés mellett. Fontos, hogy a Töprengő szobába küldéskor fegyelmező intézkedés, fegyelmi fokozat nem adható.
Projekthetek a tanév elején és végén
Projektépítés minden olyan céltudatos megtapasztalás, tevékenység, melyben a cél, mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés irányát, vezeti a tapasztalatszerzés folyamatát, és megadja a belső motivációt. A projektek életét a projekt team tartja kézben. A tagokra jellemző a közös cél, a közös stratégia, a szabályok követése, a közös tudásbázis. Egy jól összeszokott csapat dolgozik évek óta együtt. Ahhoz, hogy a megvalósítás zökkenőmentes legyen, nagyon alaposan elő kell készíteni mindent: a helyszíneket, az eszközöket, a résztvevőket (projektterv, ütemterv, erőforrásterv, költségterv, kockázatbecslés). Azért használjuk a projektmódszert, mert tapasztalati, élményalapú tanulás, csapatmunkával és kooperatív technikák segítségével valósul meg, közös a cél és közösek a feladatok a résztvevők számára, iskolán kívüli helyszínek látogatása is megvalósul, külsős személyek is bevonásra kerülnek, végül megvalósul a projekttermék készítése és bemutatása. Iskolánkban minden tanév projekthéttel kezdődik, azért, hogy a tanárok és a diákok is könnyebben felvegyék az iskola ritmusát. Az elsősök számára a foglalkozások nagy része az intézmény és a város bemutatását célozza meg játékos formában. A tevékenységek során a tanulók megismerik társaikat és osztályfőnöküket. Minden projekthétnek van egy témája. A középső évfolyamok tanulóinak feladatai e téma köré szerveződnek. A végzős évfolyamok számára csak a első napon tartottunk projektfoglalkozást, melynek célja a továbbtanulás (az érettségi vagy a szakmák felé), illetve a munka világának a megismerése egy meghívott előadó által.
A Nagy Terv program beépülése a környezeti nevelésbe
2013 januárjában pályázatot nyújtottunk be a Nagy Terv Környezet- és Természetvédelmi Egyesülethez a programhoz való csatlakozás céljából. A sikeres pályázat után létrehoztuk iskolánkban a Nagy Terv Központot. A pályázat anyagi támogatással nem járt, viszont kaptunk képzést a program megvalósításával kapcsolatban, illetve iskolánkba került egy oktatócsomag, amit azóta is használunk, illetve folyamatosan bővítünk. A program keretében a gyerekek alapvető környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteket kapnak, megismerkednek a környezettudatosság alapelveivel, illetve azokkal a játékos módszerekkel, melyeket a foglalkozások során alkalmazunk. A megvalósítás során iskolánk diákjaiból összeállított csoportokkal tartunk játékos foglalkozásokat a város óvodáiban, általános iskoláiban, sőt saját iskolánk diákjainak és egyéb programok keretében is. Jártunk például Regionális Zöld Diákparlamenten, de dolgoztunk együtt különböző nemzetközi projektekben iskolánkba érkező külföldi diákokkal is. A tanév elején egy tájékoztató e-mailben megkeressük az intézmények vezetőit, felajánljuk nekik foglalkozások tartását. A visszajelzések után egyeztetjük az időpontokat, pontosítjuk a témát, illetve a rendelkezésre álló időkeretet. Ezután kezdődik az érdemi munka: a diákokkal közösen összeállítjuk a foglalkozási tervet, elkészítjük a forgatókönyvet. Egy foglalkozás vezetésében 3-4 diák vesz részt. Mindegyikük egy, esetleg két kisebb blokkot vezet, a többiek pedig segítenek a lebonyolításban, mérik az időt, feljegyzik az eredményeket, előkészítik a szükséges eszközöket. A foglalkozási terv tartalmazza a szükséges eszközöket is, ami megkönnyíti a csomagolást, ugyanis minden eszközt, anyagot viszünk magukkal, vendéglátóink csak a helyszínt biztosítják.
